A globális klímaváltozás

Korunk egyik nagy problémája a globális éghajlatváltozás. Sokan felmelegedést említenek, de ez a fogalom nem teljesen helytálló. Ugyanis lesznek olyan helyek, ahol az éghajlat változása felmelegedésben nyilvánul meg, de néhány helyen viszont lehűlésben. Olyan vidékek is előfordulnak majd, ahol egyik eset sem valósul meg, csak az időjárás szélsőségesebbé válik. Ez azt jelenti, hogy egyik évben hosszú, aszályos a nyár, a másik évben pedig szélsőségesen sok a csapadék.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi váltotta ki mindezt.  Többféle elmélet létezik.  A Földön mindig voltak jégkorszakok. Két jégkorszak között mindig volt egy meleg időszak. Első látásra ez megmagyarázza, hogy miért változik ennyire szélsőségesen az éghajlat. De vajon miért alakulnak ki a jégkorszakok? Kialakulhat például a Föld tengelyének megváltozása miatt. A napsugarak ezért alacsonyabb szögben érik a Föld felszínét, tehát a Földre jutó hő mennyisége lecsökken. Kiváltó ok lehet még a légkörbe jutó nagy mennyiségű vulkáni hamu, amely megakadályozza, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. A jégkorszak kiváltó oka lehet még az is, ha megváltozik a légkör összetétele, tehát csökken az üvegházhatású gázok aránya. (metán, szén-dioxid.) Részben ezeknek a gázoknak köszönhetjük, hogy a Föld hőmérséklete jelenleg átlagosnak mondható. Ha ez az elmélet helytálló, akkor most két jégkorszak közötti meleg  időszakban vagyunk.

Egy másik feltevés szerint az emberi tevékenység okozza a Föld éghajlatváltozását. Az autók, gyárak, erőművek jelentősen megemelik a légkör CO₂ tartalmát, ezért a Nap hője megreked a légkörben. Akkor vajon mi okozza azt, hogy egyes területek mégis lehűlhetnek? Ha a sarkvidékeken elolvad a jégtakaró, akkor az óceánba nagy mennyiségű édesvíz kerülhet, ezért bizonyos tengeráramlások (pl.: Golf-áramlat) lelassulhatnak, vagy akár le is állhatnak. A Golf-áramlat fűti nyugat Európa partvidékét, és ha az áramlat leállna, akkor a partvidék jelentősen lehűlne. De ez az áramlat Izlandon is kifejti hatását, ugyanis a sziget az északi sarkkör alatt helyezkedik el, mégsem olyan hideg a tele mint gondolnánk.

Ahhoz, hogy a sarkvidékeken elolvadjon a jégtakaró, több tényező is hozzájárulhat. Először is a fent említett üvegház hatású gázok koncentrációjának növekedése. Az olvadást az is segíti, hogy a légkörben nagy mennyiségben van jelen a korom, ami a gyárak, erőművek, és egyéb környezetszennyező gépek a CO₂ mellett kibocsájtnak. Az apró, fekete szemcsék felgyorsítják az olvadást, mert a fekete felület jobban elnyeli a hőt, mint a fehér. Ezt a jelenséget lehet tapasztalni télen, amikor jelentős mennyiségű hó esik, de a nagyvárosokban mégsem marad meg annyi.

Ha pedig a sarkvidékeken elolvad a jégtakaró, akkor a part közeli területek, szigetek víz alá kerülhetnek. Ez hatalmas gondot okozhat, mert a Föld lakosságának jelentős része a partközeli területeken él. Egy tipikus példa Hollandia. Az emberek évszázadokkal ezelőtt elkezdték visszaszorítani a tengert. Gátakat és csatornákat építettek, a kiszárított területeken növénytermesztéssel foglalkoztak. Ha a tenger szintje 1 méterrel emelkedne, akkor Hollandia mélyföldjei víz alá kerülnének. De a tenger elöntheti az Egyesült Államok nyugati partvidékének bizonyos szakaszait. Víz alá kerülhetnek például New York, Baltimore vagy Washington egyes részei.

A Földön a szén állandó körforgásban van. A növények megkötik a légkörben lévő szén-dioxidot, és oxigént bocsájtanak ki, tehát a szénatomokat beépítik saját szerves anyagukba. Ha elpusztulnak, és lebomlanak, akkor újra szenet juttatnak a légkörbe. A Földet 300 millió évvel ezelőtt hatalmas kiterjedésű esőerdők borították. Ezekben a növények nem tudtak lebomlani, mert az iszapban nem volt elegendő oxigén, ezért a baktériumok sem voltak. Ezeknek az erdőknek a maradványait idővel üledékréteg fedte be, ami gyorsította a szenesedést. Az első szakaszban a szerves anyagok tőzeggé alakultak, amelynek még nagyon alacsony a széntartalma. A második szakaszban barnaszén keletkezik. A harmadik állomás a feketekőszén, aminek már jelentős a széntartalma, ez a legelterjedtebb szénfajta. Az utolsó szakaszban antracit keletkezik, melynek anyaga 100%-ban szén. Égetés során tiszta szén-dioxiddá ég el, nem kormozódik.

Az ember nagyon megbolygatta a szén körforgását. Természetes állapotban az erdőkben ha egy fa elpusztul, újra légkörbe jut a szén, amit élete során megkötött. De a fa nagyon sok magot elhullatott, amikből újabb fák keltek ki. Az ember kivágja a fákat, és nem hagyja, hogy az erdő regenerálódjon. A fenntartható erdőgazdálkodás során csak azok a fák kerülnek kivágásra, amiknél fennáll a veszély, hogy kidőlnek, vagy fertőző betegséget terjesztenek, és ezáltal veszélyesek a többi fára. A nem fenntartható erdőgazdálkodás során egész erdőfoltokat tüntetnek el. Ennek következtében a terület nagyon nehezen regenerálódik, az állatok elpusztulnak, és az erdő helyén elkezdődik a talaj pusztulása. Ha kivágott erdő helyére facsemetéket ültetnek, az valamelyest megoldást jelent, de mire a csemeték megnőnek, addigra az erózió elhordja a talajt, mert a fiatal fák a kicsi gyökereikkel nem kötik meg eléggé a földet.

Az ember azzal is beleavatkozik a szén természetes körforgásába, hogy felhasználja a fosszilis energiahordozókat, ezáltal a bennük felhalmozódott szén újra a légkörbe jut, elősegítve az üvegházhatást.

A két másik fosszilis energiahordozó a kőolaj és a földgáz. Ez a két anyag általában együtt fordul elő a tengerek mélyén, vagy olyan szárazföldi helyeken, ahol valaha tenger hullámzott. A kőolaj a tengerben élt állatok maradványaiból keletkezik, a földgáz pedig a tetemekből szabadul fel. A kőolaj és a földgáz üledékrétegek, úgynevezett kőolajcsapdák közé szorulnak. A nehezebb kőolaj az alján, a könnyebb földgáz a tetején helyezkedik el.

A kőolajlepárlás során keletkeznek az általunk ismert, tüzelő- és üzemanyagok. Például a benzin, a gázolaj, a kerozin, és a petróleum. A folyamat mellékterméke a pakura.  A kőolajból tehát nagyon sokféle energiahordozó előállítható. Nem véletlen, hogy ez a Föld legjobban kiaknázott szénhidrogén forrása. De ez az energia is véges. A benzin árának emelkedésével egyre többen alakítják át autóikat földgáz üzeművé. Így az autós pénzt takaríthat meg, de ugyanúgy, mint a kőolaj, egyszer ez is el fog fogyni.

A megoldást a megújuló energiaforrások jelenthetik. A szél-, a víz-, a nap-, és a geotermikus energia használata során nem kerülnek üvegházhatású gázok a levegőbe, és nem is fogynak el. Ezekről az energiaforrásokról később részletesebb cikket fogok írni.

Végszóként még annyit szeretnék elmondani, hogy ez a Föld nevű bolygó a fosszilis energiahordozókon kívül rengeteg megújuló energiaforrással lát el bennünket, és csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel. Az átlagember is sokat tehet az éghajlatváltozás ellen. Lekapcsolja a villanyt, takarékoskodik a vízzel, és ha van rá lehetősége, szelektíven gyűjti a hulladékot, komposztál.

Oldal: Globális klímaváltozás (cikk)
Földrajz, geológia - © 2008 - 2024 - foldrajzgeologia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat