(képek a képgalériában)

HEGYIKRISTÁLY

A hegyikristály a kvarc ásvány színtelen, drágakőként használt változata. A görögök azt tartották, hogy a hegyikristályok az Alpok magas csúcsainak dermesztő hidegében felolvaszthatatlan jéggé fagyott vízből keletkeztek. Ezért nevezték el az ásványt kristallosnak, azaz jégnek.

Ásványtani jellemzői

A teljesen színtelen hegyikristály kémiailag ideálisan tiszta kovasav, képlete SiO₂. A kvarc fizikai és kémiai tulajdonságai a hegyikristályon tanulmányozhatók a legnagyobb pontos­sággal. Felnőtt kristályai rendszerint kitűnően fejlett, karcsú, hatszöges oszlopok, melyeket a + és - alapromboéder lapjai fednek. A kristályok tökéletes átlátszóságát gyakran zavarják szilárd és folyadékzárványok.

Azokat a hegyikristályokat, melyeknek természetes úton keletkezett finom repedései, a beléjük hatolt igen vékony levegőréteg okozta interferencia folytán szivárványszínt játszanak, írisz- vagy szivárvány-kvarcoknak nevezik. Mesterségesen is előállítják őket úgy, hogy felhevített hegyikristályt hideg vízbe mártanak. Ha a víz színesre festett és a kristályt huzamosabb ideig benne hagyják, a festék behatol és a repedések mentén színesre festett kvarcot kapunk.

Előfordulása

A hegyikristály legfőbb lelőhelyei az Alpokban vannak. Az Alpokban századok óta apáról fiúra szálló mesterség a kristály-keresés. A tavaszi olvadás után indulnak meg a kristálykeresők, bejárják a gazdagabb előfordulásaikról ismert nagyobb, valamint az eldugottabb völgyeket, átkutatják a gleccserek hordalékát, a patakmedreket, vizsgálják a kőzetben húzódó kvarcereket, kopogtatván körülöttük a sziklafalat, mikor is a hegyikristályokat rejtő kisebb-nagyobb üregek kongó hanggal árulják el magukat. Az üregek rendesen csak nagyobb ököl, fejnagyságúak, néha azonban rendkívüli méretűek. A kvarckristályok bélelte nagyobb üregeket kristálypincéknek nevezik.

Nagy jelentőséggel bírnak a brazíliai lelőhelyek is, ahonnan kitűnő minőségű hegyikristályok származnak nagy mennyiségben. A leggazdagabb előfordulások Goyaz-államban, a Sao Marcos- és Sao Bartholomeo-folyók közötti Serra dos Cristaes vidékén, Cristallina és Araguahy mellett vannak.

Madagaszkár szigetének keleti és északkeleti gnájszos vidékéről eredő folyók ágyából már a 17. században ismertek pompás, átlátszó hegyikristályokat. Az elsődleges előfordulású kristályok üledékes kőzeteket és kristályos palákat átszelő pegmatittelérek üregeiből származnak.

Indiában Madras vidékén harmadkori konglomerátokban találják a megkopott, víztiszta hegyikristályokat, melyekből Madrasban briliánsokat, rózsákat, sőt szemüvegeket csiszolnak.

Az Urál-hegységben is találhatók gazdag lelőhelyek.

Felhasználása

A hegyikristálynak régebben jelentős szerepe volt az ékszeriparban, a gliptikában, és a díszítőművészet terén. Ékszerbe, a gyémánt pótlására, különösen szívesen csiszolták kisebb, ragyogó kristályait s ezeket nyugati gyémántoknak nevezték. Helyi neveik: máramarosi-, német-, stollbergi-, cseh-, alaszkai-, arkanzasz-, pafoszi-, alenkoni-, ír-, bristol-, quebeki-, similigyémánt voltak.

A hegyikristályt az ó- és középkorban, de még a múlt században is jóval nagyobbra értékelték, mint napjainkban. Ma legjobban az optikai célokra alkalmas, teljesen átlátszó, színtelen, repedés és zárványmentes goyazi kristályokat fizetik meg.

A magyar királyi jogar gömbje hegyikristályból van, és oroszlánokat véstek bele.

forrás: wikipédia

-------------------------------------------------

AMETISZT

Az egyik legszebb, leglátványosabb ásvány. A kvarcban nyomelemként megtalálható vas adja halványlila-ibolya színét. Az ametiszt a legtöbb helyen megtalálható, ahol a gránit felszínre tör. A legnagyobb ametisztkristályok a dél-amerikai országokból, Brazíliából és Urugvayból származnak, ahol némelyikük olyan óriási geodákban fejlődik, hogy járlálni is lehet bennük.
A leggazdagabb lilaametiszt lelőhelyek Afrikában, Namíbiában és Zambiában vannak. Az ametiszt tiszta állapotban drágakő. Kristályszerkezete trigonális . Hevítésre megváltoztatja a színét. Kb. 400 fokon sárga vagy színtelen lesz, 573 fok felett fehér foltosodás keletkezik benne.

------------------------------

RODOKROZIT

A rodokrozit az egyik legkönnyebben felismerhető ásvány. Trigonális kristályrendszerű. Majdnem mindig rózsaszín vagy piros, de levegővel érintkezve mangán-dioxid bevonat képződik rajta. A névét a görög rhodon, azaz rózsa, illetve khróma, azaz szín szavak alapján kapta. Jellemzően hidrotermális telérekben szulfidos réz-, ólom- és ezüstércek mellett képződik, néha pegmatitokban is előfordul.
A Catacamra tartomány (Argentína) található egykori inka ezüstbányák híresek cseppkő alakú rodokrozit-kristályokról. Ha ezeket a rózsaszín „jégcsapokat” felvágjuk, akkor feltárulnak előttünk a csodálatos rodokrozitgyűrűk. Kialakulásuk során mangánásványok (vagy kalcitásványok) a talajvízben oldódnak, és karbonáttal vegyülnek, majd a barlang tetejéről vagy a repedésekből lecsepegnek.

Oldal: Ásványok
Földrajz, geológia - © 2008 - 2024 - foldrajzgeologia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat